Szerző: Horváth József

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán a XVIII. század közepén még csak egy zsidó család élt (név szerint Salamon György és felesége), 1754-ben öt családot írtak...

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd...

Baja városa Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb települése, mintegy 35 ezer lakosú járási központ. Az 1845-ben felépült zsinagógát a vészkorszakig a tehetős bajai zsidóság népesítette...

Karcag a Nagykunság legnépesebb, csaknem 20 ezer lelkes települése Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Itt és a környező településeken 1848-ban kezdtek megtelepedni a zsidó lakosok. A Karcagi...

A jelenleg mintegy 700 lakosú Kővágóörs Veszprém vármegyében fekszik, pár kilométerre északra a Balaton-parti Révfülöptől. Az első kővágóörsi zsidó hitközség 1778-ban alakult meg, az...

A Lágymányosi (más néven Bét Sálom) zsinagóga 1949 óta működik Budapest XI. kerületében a Károli Gáspár téren, ahova a közösség a Bocskai úti zsinagóga...

A komáromi Menház mecénása Fried Kálmán, a Jótékony Egylet elnöke volt. Az épületet 1896. október 11-én avatták fel. „A legenda szerint Fried Kálmán összeveszett...

Pápán található Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája, mely a budapesti Dohány utcai, a szegedi zsinagóga után következik a sorban. Az 1846. szeptember 11-én felavatott zsinagóga...

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ma is működő zsinagógája a megyeszékhelyen található miskolci zsinagóga. A neoromán épületet Ludwig Förster, a Dohány utcai zsinagóga építőjének tervei alapján...